27Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak. (Zsid 1,10-12) 17De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain; (Zsolt 84,12.13; Luk 1,50) 18Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék. (1Kir 9,4-9) 19Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat. (Zsolt 68,34) 20Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára. (Zsid 1,14) 6Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember? (Zsolt 56,5.12)
5 1Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai. (Ésa 42,1-4) 18Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. (Luk 16,17;21,33) 17Ekkor teljesedék be, a mit Jeremiás próféta mondott, a midőn így szólt: (Luk 6,47-49)
6Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága! 7Megszáradt a fű, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fű a nép. (Jób 14,1; Zsolt 95,5.6;103,15.1Pét;1,24.25; Jak 1,10.11) 8Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad! (Jer 10,3.4)